A Nap forró anyagából álló, a Földnél hatvanszor nagyobb gázhíd lebeg csillagunk felszíne felett. Az instabil alakzat eddig még csak kisebb robbanásokat produkált, de veszélyesen nagy kitörés is elképzelhetõ a következõ napokban. A várhatóan kidobodó napanyag egy része a Föld felé is irányulhat. Hatalmas, izzó plazmával teli szál mutatkozik a Napon ezen a héten. Az ilyen alakzatok, az úgynevezett protuberanciák csillagunk felszíne felett lebegõ gázhidak, vagy más néven filamentek. A mellékelt animáción látható filament aktivitását a Solar Dynamics Observatory nevû ûrszonda rögzítette december 6-án.
Bővebben...
|
Amikor csütörtök este a NASA sajtótájékoztatóján bejelentette a földi baktériumot, aminek foszfor helyett arzén van a DNS-ében, sokan csalódtak, mert azt remélték, hogy az űrhivatal a Titánon talált életet. Pedig a GFAJ-1 az év egyik legjelentősebb felfedezése, és ez azon is látszik, ahogy a tudományos közélet fogadta a hírt. A NASA hivatalosan csak csütörtökön, magyar idő szerint este 8-kor jelentette be a felfedezést, ami órákkal korábban kiszivárgott már: a Felisa Wolfe-Simon vezette kutatócsoport a kalifornai Mono-tóban egy korábban ismert baktérium új törzsét fedezte fel, ami képes a DNS-ébe foszfor helyett arzént építeni. A felfedezés azért volt nagyon meglepő, mert a biológusok eddig úgy tudták, hogy a DNS-t csak öt biogén elem – szén, hidrogén, nitrogén, oxigén és foszfor – alkothatja (és létezik még egy hatodik biogén elem is,a kén).
Bővebben...
1925 szeptemberében elkészült a Telefonhírmondó helyiségeiben berendezett rádióstúdió a Rákóczi út 22. 4. emeletén. Szeptember 25-én közvetítették az első próbahangversenyt. Azóta szól a rádió, s hogy miről és hogyan, az a témája ezen a héten a Tér-idő négyrészes sorozatának. Történelem a rádión keresztül, azaz korabeli hangdokumentumok arról például, hogy milyen volt egy helyszíni közvetítés 1948. március 15-én, hogyan tudósítottak egy természeti katasztrófáról, vagy közlekedési szerencsétlenségről.
Bővebben...
|
|
|