Több városfejlesztési projekt is érinti Tatabányát: a legtöbb embert a vásárcsarnok és piac új helye foglalkoztatja, de sokan szeretnék látni azt is, mi lesz a régi, emblematikus, ám évek óta üresen álló épületekkel.

Damokos László főépítész

– Tatabányának van központja?

– Ha központ alatt a város főterét értjük, akkor a válasz igen is, meg nem is. Van ugyan egy nagyon szépen, jó minőségben felújított, átépített főterünk, amit a felállított szobor miatt Árpád térként emlegetünk: építészeti és városszerkezeti szempontból azonban nem teljesen felel meg az elvárásoknak. A történelmi városokban ugyanis a főtérre utak, utcák, sétányok vezetnek, odagyűjtve a forgalmat, a járókelőket. Tatabányán egy hosszú utcáról beszélhetünk, amely teresedésekkel bővül, amelynek nincsenek határozott térfalai. A városháza és a Centrum áruház tömege még talán megfelelő erre a célra, de az Árpád Szállónak a keskeny bütü-fala, a sétáló utca előtetőszerű árkádja nem, vagy nem elég jól tölti be a térfal szerepét, a zöldségbolt építészeti minősége pedig méltatlan a főtéri helyzetéhez. A tér másik oldalán, az úttest és a zöld felület mögött pedig olyan messze vannak az épületek, hogy azok már nem tekinthetőek a Fő teret lezáró felületnek. Mandel Tamás építész e kétszintes városi tér megalkotásáért –a megmaradt néhány probléma ellenére – a hatvanas évek végén Ybl-díjat kapott.

A Fő tér az Árpád szoborral (Fotó: Apsitos István)

– Az Árpád tér nagyobb fesztiválok megrendezésére kicsi, a megyeháza előtti parkoló viszont több lehetőséget kínál. A Megyeháza tér átalakítása milyen stádiumban van?

– A megyeháza előtti tér fejlesztésére az volt elképzelésünk, hogy a mai parkoló területét egy új födémmel lefedve, olyan új eseményteret hozunk létre, ami megoldja az említett problémát, a közösségi szint alatti területen visszapótoljuk a jelenlegi parkolóhelyeket. A tér Győri út felőli részére egy többcélú szolgáltatóház építését tervezzük, amelyben helyet kaphat bowlingpálya, étterem, pizzázó, szolgáltató funkció és ügyfélforgalmi iroda is. Az elképzeléseinket egy ötszereplős tervezői „versenyben” mérettük meg, melyre neves építészeket és helyi fiatal tervezőket hívtunk meg. A beadott tervek igazolták az elképzelések helyességét. A gondolatok versenyében Golda János Ybl-díjas építész munkája lett az „aranyérmes”. A városi eseménytér és a parkoló terület megépítését az önkormányzat EU-s források bevonásával tervezi. 

A projekt ez év közepére építési engedélyezési szakaszba kerül. A fejlesztés célja? Olyan kínálatot hozni a térre, amely forgalmat, lüktetést, életet generál a városközpontban. Ez Újváros első számú projektje, amelynek 2018 végéig kellene befejeződnie, s ezáltal megőrizhető lesz az Árpád tér szökőkutas, platánfás dísztéri funkciója is.

Tatabánya, Megyeháza (fotó: Apsitos István)

– Fontos fejlesztési terület az újvárosi piac. Az első döntések már megszülettek?

– A vásárcsarnok és a piac ma méltatlan körülmények között működik. A vásárcsarnok felvonulási épületnek is „szerény” volt, de vásárcsarnoknak, ahol nagyon jó minőségű árut kínálnak, kifejezetten kedvezőtlen helyszín, amit ráadásul fejleszteni sem lehet. A piac vonzáskörzete nagy, sokan hozzák ide a termékeiket és sokan járnak ide vásárolni a környező településekről is. A vásárcsarnok és piac helyszínének kiválasztása során először öt területet vizsgáltunk meg alaposabban, melyekből a régi autóbusz-végállomás és a Turul-mozi területe látszott megvalósíthatónak. Itt is ötszereplős tervezői versenyt hirdettünk, melyben minden pályázónak mindkét helyszínre kellett javaslatot adnia. A beérkezett terveket bíráló szakértői testület – amelynek én is tagja voltam – arra a véleményre jutott, hogy a Turul-mozi és környezete több pozitívummal rendelkezik, mint az autóbusz végállomás területe. A döntésnél figyelembe vettük azt is, hogy a vásárcsarnok kereskedői számára a hétvégi nagy forgalom mellett a hét többi napján is legyen megfelelő mértékű bevételük. A felmérések szerint hétköznap a vevők zöme néhány száz méteres körzetből jön a piacra vásárolni: a buszvégállomás körzetében lakók száma alig egynegyede a Turul-mozi környékén élőkének!

– Milyen alternatívák születtek a leendő piacra és környékére?

– A XXI. századi építészet egyik fontos felismerése, hogy ne vegyünk el fölöslegesen zöld területeket, vagyis minél kisebb civilizációs lábnyomot hagyjunk. Ez az elv itt is érvényesülni látszik: a legsikeresebb elképzelés, a Vikár és Lukács Építészstúdió Kft. elgondolása szerint, ami már meg van építve, azt használjuk is fel! Lukács István Ybl-díjas építész a Turul-mozi környezetében található, ma kevéssé hasznosított épületeket javasolja átalakítani a vásárcsarnokká és piaci árusító helyekké, így a két részben üres házat bevonja a fejlesztési koncepcióba. Az intenzív és szellemes terv szerint megmaradna és megszépülne a Nagy Imre tér is a sok zöld felülettel.

– Mi lesz a buszvégállomással?

– Bár nem itt lesz a piac, a területtel valamit kezdeni kell, hiszen ez kiemelt, városkapuként funkcionáló terület. Még nincs konkrét elképzelésünk, de egy városszélre jellemző, kereskedelmi épületet el tudnék oda képzelni, akár egy barkács áruházat, mert az nem teremtene konkurenciát és nem vinné el a városközpontból sem a vásárlókat. Az ilyen típusú nemzetközi áruházláncok azonban a 200 ezres lakosságszámhoz kötik a beruházásuk megtérülését, ami – ha a Tatabánya - Oroszlány-Tata városhármast és a hozzájuk tartozó községeket is összeszámítjuk – egyenlőre nem teljesíthető.

– Korában megfogalmazódott, hogy szükség van városrészi alközpontokra. Ezek kidolgozása milyen szinten áll?

– Természetes, támogatandó cél, hogy a tatabányaiak helyben, lakóhelyük közelében intézhessék el napi ügyeiket, bevásárlásaikat, legyen szűkebb környezetükben is megfelelő település központi hely a találkozásokra. Bánhidán a szoborpark a régi községházával lehetne ilyen alcentrum, kulturális zóna, amelynek a Puskin Művelődési Ház és a katolikus templom adja a térszerkezeti lezárását. A nemrégiben felújított parkba már készül az 1848-49-es szabadságharc emlékét méltóan megörökítő szobor Tóth Dávid szobrászművész egyedi koncepciójával. Dózsakertben a sétálóutca megújításával kívánjuk elérni a célt, amelyre fejlesztési terv is készült. Itt egy közösséget építő, fejlesztő térsor lesz, elegáns megoldásokkal, utcabútorokkal, minőségi portálokkal. Az esztétikus és a funkcióknak megfelelő elképzelések mind erősítik a sétálóutca szerepét. A klasszikus lakótelepek területén is szükség lenne kialakítani közösségformáló helyeket, kisebb alközpontokat.

– Tatabánya néhány éve fogadta el az idegenforgalmi koncepcióját. Ebben kiemelt szerep jut a Turul-emlékműnek és környékének. A látogatóközpont kialakítására megszületett a döntés?

– A „Gerecse-kapuja” kiemelt helyzetére való tekintettel a város tervezői versenyt hirdetett. Dévényi Sándor Kossuth- és Ybl-díjas építész organikus épületben egy, a felszínről felszállni készülő madár imitációjában gondolkodott. Skardelli György Ybl-díjas építész nagyon korszerű, szellős, XXI. századi épületet tervezett, amelyet a Turul fészkeként jellemzett. Balázs Mihály Kossuth- és Ybl-díjas építész talán a legfilozofikusabb, nagyon mély lelkiségű építész, aki úgy gondolta, ez a pont a civilizáció és a természet olyan találkozási helye ahol, ha belépünk a házba, egyúttal kilépünk a civilizációból a természetbe. Sajnos ez a terv nem „adta el” eléggé önmagát, gondolatiságát magyarázni kellett, ezért a szakmai zsűri nem támogatta ezt az elképzelést. A közönségszavazás során az organikus megoldásra is többen voksoltak, a közgyűlés is azt támogatta. Az építési engedélyezési tervek már készülnek, a közművesítés terveit is véglegesíteni kell, sok egyéb, logisztikai kérdést is meg kell oldani: megszervezni a közlekedési rendet, parkolókat létesíteni, a tömegközlekedést biztosítani.

A Turul emlékmű (Fotó: Apsitos István)

Ranzinger Vince kilátó a tatabányai Kőhegyen (Fotó: Apsitos István)

– Óváros egyik fájó sebe a régi bányakórház. Milyen tervek születtek az épület megmentésére, a terület hasznosítására?

– A volt bányakórház telke értékes, de jelenleg kevéssé hasznosított terület. Ígéretünk van arra, hogy az egykori megyei kórház területét a város megkaphatja hasznosításra. E célból már kiírtunk egy tervpályázatot, amelyre 29 építész csoport regisztrálta magát. A feladat a „Helyi védett építészeti érték” státusú főépület meghagyása mellett egy 45-90 négyzetméteres lakásokból álló, emelt minőségű, 350-400 lakásos lakóterület tervezése, ahol több generáció tagjai, és a nagycsaládok is otthonra találhatnak. A kórház főépületét, e jellegzetes építészeti örökséget annak felújításával meg kell mentenünk, abban kaphat helyet egy újonnan létesítendő kézilabda akadémia, kollégiummal, oktatási részekkel, közvetlen kapcsolattal a régi és a leendő, háromezer férőhelyes sportcsarnok, valamint a pályák felé. A cél, hogy Óvárosba sok fiatal, gyermekes család költözzön, hogy ezzel meg tudjuk fordítani a városrész elöregedési tendenciáját, illetve szorosabban tudjuk illeszteni ezt a térséget is a szépen megújuló városszövetbe.

írta: Veizer Tamás - fotók: Kemma.hu