A Környei-Bánya száz esztendővel ezelőtti megalapítása előtt ünnepi programokkal tisztelgett a környei önkormányzat. A centenárium alkalmából a helyhatóság bányászzászlót adományozott a községrésznek, kiadványt jelentetett meg, s az elődök tiszteletére emlékművet állíttatott.

1911. február 9-én Környe határában a felszíntől 2-3 méter mélységben jó minőségű barnakőszenet találtak, külszíni műveléssel májusban indult meg a termelés. A mai Környebánya tehát a széntermelésnek köszönheti létezését, ezért az ünnep valamennyi mozzanata a bányász ősök előtt tisztelgett.

A Hősi Emlékműnél Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke ünnepi beszédében méltatta a megye bányásztelepüléseinek törekvéseit, mellyel felelevenítették, őrzik bányász napi ünnepségeiket, hagyományaikat. Komárom-Esztergom megye a szénbányászat fellegvára volt, arculatát az elmúlt évszázadban a szénbányászat és a ráépülő iparágak határozták meg. A bányászat és a széntelepek kimerülése és gazdaságossági okok miatt a rendszerváltás után pár évvel a szénbányászat fokozatosan megszűnt megyénkben. Úgy gondolom, hogy a generációkon átívelő tudás megőrzése, ápolása kötelességünk – fogalmazott a rendezvény fővédnöke, elismerését fejezve ki azért a közösségi összefogásért, hagyományteremtő szándékért, amely Környebányán létrehozta a centenáriumi megemlékezést. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke zárásul Jókai Mórt idézte: „Tiszteljétek a bányászokat! Ők a haza szívéhez legközelebb vannak: mert a föld kebelén dolgoznak.”
A centenárium alkalmából Környe önkormányzata a községrésznek bányászzászlót adományozott, melyet Bedy Sándor katolikus plébános szentelt meg, s melyre Szemeti Ferenc református tiszteletes osztott áldást, s végül Beke László és Popovics György kötötte fel rá az első szalagot.

Jó szerencsét! – köszöntött Torma Lajos, a Márkushegyi BDSZ egykori titkára, aki a honi bányászat kialakulására tekintett vissza, hiszen bölcsője a szomszédos Vértessomló volt, annak gyermekeként született meg a Környei-Bánya. A tatabányai, oroszlányi, móri szénmedencék is jelentős múltra tekintenek vissza, s a bányászok joggal lehetnek a mai napig büszkék – emelte ki, nem feledkezve meg az ország utolsó mélyművelésű bányájáról, Márkushegyről, ahol – mint fogalmazott – a bányászok utolsó mohikánként ma is nap, mint nap, vállvetve küzdenek.

A kegyelet virágainak elhelyezését követően az Oroszlányi Bányász Koncert Fesztivál Fúvószenekar vezetésével az ünneplők a Milleniumi Kereszthez vonultak, ahol a hős bányász elődök tiszteletére állított emlékművet Beke László polgármester avatta fel.
Beszédében kiemelte a bányászok példaértékű összetartozását, összefogását, melynek még ma is tanúi lehetünk, s nem csupán a környebányaiak mindennapjaiban. A tardosi kőbányából érkezett ugyanis a centenáriumi kő és emléktábla a Budai Trans, szállítmányozással és bányaműveléssel foglalkozó társaság vezetője, Budai Attila felajánlásának köszönhetően ajándékként. Ő igaz, hogy kőbányában, de ma is bányászattal foglalkozik, s minden bizonnyal ez a kapocs bírt olyan erővel, hogy fontosnak tartsa centenáriumi ünnepségünk támogatását – fogalmazott a polgármester, köszönetét fejezve ki az önzetlen felajánlásért.

Az itt élő bányászcsaládok nevüket örökre beírták Környe történelemkönyvébe, ez az emlékmű pedig immáron kőbe vésve őrzi a településrész száz évvel ezelőtt kezdődő történetét. Valamennyi itt élő, s a jövőben környebányaiként születők számára kívánom, hogy írják tovább, színesítsék, szépítsék ezt a történetet, de soha ne feledkezzenek meg azokról, akiknek köszönhetik a létezésüket. Időről-időre álljanak meg ennél az emlékműnél, s ahogy a táblán is olvasható, hajtsanak fejet és emlékezzenek – kérte Beke László.

Az ünnepi eseményre helytörténeti kiadványt is megjelentetett a környei önkormányzat, melyet a szerző Svétecz László önkormányzati képviselő mutatott be, s ajánlott az ünneplő közösségnek. A kiadvány azoknak az ismert, vagy névtelen embereknek állít emléket, akik e kistelepülés hősei voltak, hiszen vállalták nehéz sorsukat: a föld meleget adó kincse, a jó minőségű barnaszén kibányászásával gyarapították az ország gazdaságát.
A helytörténeti füzetben megelevenedik a település múltja, a bányászok munka- és életkörülményei, a közösségi, társadalmi életük, a községrész olykor hányattatott sorsa, majd újjáéledése. A kiadvány olyan, mára méltatlanul elfeledett személyeket is megidéz, mint például Posztoczky Károly földbirtokos-csillagász, aki ragaszkodott hozzá, hogy a bánya elnevezésében szerepeljen a „Környe” szó, s akiről egyetlen magyar csillagászként a Holdon két krátert is elneveztek, a Naprendszeren kívül pedig egy 2001-ben felfedezett kisbolygót.

Környebánya nem létezne ma, ha földje nem rejt kincset, szenet. Azonban a sors furcsa játéka, hogy majdnem vesztét is a bányászat okozta: a kitermelés megszűnése az elnéptelenedés határára sodorta. A hatvanas évek végén a Regina-telepet lebontották, megszűnt az iskola, majd az óvoda. Aki tehette elköltözött.
1990-től azonban Környebánya fejlődésnek indult. 1998-ban feloldották az építési tilalmat, korszerűsítették az elektromos hálózatot, a közvilágítást. Környebánya állandó lakóinak száma mára évek óta stagnál, meghaladja a 250 főt, egyötödük gyermek, míg 65-en a nyugdíjasok mindennapjait élik. A községrészen ma már minden biztosított, ami egy település működéséhez szükséges: egészségügyi alapellátás, internet, kábeltelevíziós rendszer. A helyiek 2009 nyarán vehették birtokba a megújult Közösségi Házat, amely azóta is tartalmas programok, kulturális és ünnepi események színtere. Az intézményben a Környebánya múltját, bányászathoz való kötődését felidéző fotó- és történeti emlékhelyet is kialakítottak, amely mindazokat várja, akik szeretnének időutazást tenni. 2010 márciusában egy bányász hagyományokat ápoló nyugdíjas klub alakult, jelezve az ott élők mottóját: a múlt tisztelete és tapasztalata a jövő bölcs forrása.
A Környebányán élő emberek összefogása, összetartozása nem csupán az évszázados ünnep kapcsán követendő példa, hanem a szürke hétköznapokban is. Méltó utódai azoknak az embereknek, akik 100 esztendővel ezelőtt megalapították a környei szénbányászatot.

Környe.hu / Salamon Gyöngyi