Évszázadok óta Környén tartják Magyarország első búcsúját, hiszen a község Római Katolikus Vízkereszt Templomát a Három Királyok tiszteletére szentelték fel, közkedvelt búcsújáróhely volt. Az ország első búcsúját ezúttal az újesztendő második vasárnapján, kilencedikén tartották.
Környe arról is nevezetes, hogy itt tartják hazánkban az év első búcsúját. Így van ez már az 1800-as évek vége óta, hiszen a község Római Katolikus Vízkereszt Templomát a Három Királyok tiszteletére szentelték fel, közkedvelt búcsújáróhely volt. Az ország első búcsúját ezúttal az újesztendő második vasárnapján, kilencedikén tartották, a katolikus templomban hagyományosan Bedy Sándor plébános celebrált misét, így köszöntve a híveket: minden évben egyszer adódik ilyen alkalom, amikor a megszokottakon kívül kérhetünk lehetőséget, s ezt a lehetőséget jól fel tudjuk használni a mai ünnepnapon. Vizsgáljuk meg lelkünket, bánjuk meg bűneinket, hogy méltó lélekkel ünnepeljük a mi Urunk szent titkait. A plébános azt is kérte, hogy ne csak ezen, hanem minden napon, mindvégig legyünk Istennek kedves gyermekei.
A Római Katolikus Vízkereszt Templom Környe egyik ékessége. A település mértani közepén, egy fontos közlekedési csomópontban helyezkedik el, tornyát minden irányból messziről látni. A hívek folyamatosan javítják, karbantartják, ezért a környeiek joggal lehetnek büszkék a templomukra, melyet 1746-ban az Eszterházy család építtetett Kutner Jakab építész vezetésével. Ekkor alakult meg a plébánia és alárendelték Vértessomlót, Kecskédet, Oroszlányt. A katolikus elemi iskolai oktatás is abban az esztendőben kezdődött el.
Harminc évvel később Eszterházy József kegyúr Fellner Jakab tervei alapján átépíttette, ám az 1841-es tűzvész elpusztította. A régi templom helyére 1865-1866 között Ybl Miklós tervei alapján Eszterházy III. Miklós építtetett újat.
Az oltárképet, amely a Három Királyokat ábrázolja, Mayerhofer Frigyes bécsi festő festette, az alkotó személyére csak az eltelt években derült fény. Korábban többen úgy vélték, hogy ismeretlen bécsi festő alkotása, de anekdoták szóltak arról is, hogy az oltárkép készítője Feszty Árpád volt. Egy, a festő által személyesen aláírt hiteles eredeti számlamásolat azonban végérvényesen igazolja, hogy a bibliai jelenetet megörökítő értékes alkotás Mayerhofer Frigyes keze munkáját dicséri. A kép – melynek színei, kontúrjai alkalmazkodnak és illeszkednek a templom meghitt hangulatához – érdekessége, hogy a festményen Eszterházy Miklós legközelebbi hozzátartozóinak arcképei láthatók.
Tehát mindamellett, hogy évszázadok óta Környén kerül sor Magyarország első búcsújára, a község olyan maradandó alkotásokkal dicsekedhet, melyeket méltán őriztek meg az utókor számára.
Környe.hu
(Forrás: Győr megyei levéltár, Villány Gyula írása (részlet) Endrédy Zoltán plébánosnak. Erl Szilvia és Svétecz László gyűjtése nyomán.)