Folyamatosan mérik a sugárterhelés növekedést a japán robbanás-sorozat miatt, Magyarországon nincs veszély.

Folyamatos a háttérsugárzás mérése, a sugárterhelés növekedése nem tapasztalható a térségben – nyugtatott Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója a japán atomerőműben történt robbanás-sorozattal kapcsolatos aggodalmakra reagálva szerdán Balatonföldváron, ahol a hazai polgári védelmi kirendeltségek vezetőinek háromnapos felkészítése kezdődött – ha nem is földrengésre és cunamira, de az esetleges árvizekre mindenképp.  

– A magyar kormányzat az uniós elnökség miatt is napra készen figyelemmel kíséri a Japánban történteket – tette hozzá Bakondi. – Készen állunk arra, hogy segítséget nyújtsunk Japánnak részben speciális mentőcsapatok, részben nukleáris szakértők helyszínre küldésével, de erre idáig nem került sor.

Miközben a főigazgató Balatonföldváron a „polgári védelmi gondolkodás” átalakításának szükségességéről beszélt, a japán katasztrófa azt a kérdést is felvetette: ma is szükség lehet még a rádióamatőr adó-vevőkre és a rádióamatőrökre egy katasztrófahelyzet esetén? A világ összes rádióamatőre, így tehát a magyarok, ezen belül a somogyiak is megkapták az üzenetet Japánból, hogy mely frekvenciákon és azok közelében függesszék fel a forgalmazást, mert azokon katasztrófa-forgalmazás zajlik. A japán rádióamatőrök rendszereiket a köz szolgálatába állították, mert az ország egyes területein a földrengés és a szökőár következtében megszűnt a kommunikáció; nincs áram, nem működnek a mobiltelefonok.

– Mi már odahaza néhány éve megkaptuk: mit akarunk a rádióinkkal? – elevenítette fel immár németországi lakosként Bartha László, aki éppen húsz éve hozta létre Zamárdiban az S.O.S. rádiós segélyhívó alapítványt. A szervezet rádiói „lezsírozva”, készenlétben állnak, mert ahogyan Bartha fogalmazott, „lám, a természet erői még a világ legfejlettebb technikával rendelkező országában is űzhetnek olyan tréfát, hogy elő kell venni a régi jó rádiókat, rádióamatőröket”. 

A polgári védelmi kirendeltségvezetők Balatonföldváron kezdődött felkészítésének első napján, szerdán feltettük a kérdést Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgatónak: nem érzik-e szükségét idehaza is készülni arra, hogy egy rendkívüli helyzet esetén összeomolhatnak a modern kommunikációs rendszerek? 

– Készek vagyunk arra, hogy megállapodást kössünk mindazokkal, akik egy esetleges katasztrófa-helyzetben segíteni tudnak, ilyenek lehetnek a rádióamatőrök is – felelte Bakondi és hozzátette: amúgy is szükség van a polgári védelmi mozgósítás újragondolására. Júniusra kerekedhet ki az új törvény, amelyben szerepelni fog például a köteles polgári védelmi szolgálat bevezetése.

– A polgári védelmi kötelezettség ma is él, aki ennek nem tesz eleget, jogszabályt sért –így az országos főigazgató. – De ezt a területet nagyon elhanyagolták az elmúlt években, a mozgósíthatóság szinte nullára esett vissza. Kiderült: a hivatásos hadseregben nincsenek tartalékok erre a célra, mindösszesen tizennyolc tartalékost tudtunk összeszámlálni, ezért voltunk kénytelenek például a rendőrség erőire támaszkodni az árvízi védekezésnél. Bevezetjük az önkéntes polgári védelmi szolgálatot, természetesen rendszeres felkészítéssel azok részére, akik valamely speciális területen tudnak segíteni. De lehetnek olyan katasztrófák, amikor ez az önkéntes erő nem elegendő és további civileket kell bevonni. Fontos ugyanakkor ilyen helyzetekben a lakosság tájékoztatása, Devecserben például e célból építettünk ki hírközpontot a vörös iszap ömléskor.

– Az S.O.S. alapítvány él, az önkénteseinket most is mozgósítani tudnánk, igaz, a kézi rádióinkhoz támogatás híján akkumulátorra már nem telik – tájékoztatott Bartha László, a Zamárdiban alapított rádiós segélyhívó szervezet elnöke. Elárulta azt is: áprilisban Vas megyében tartanak rádiós gyakorlatot, amikor éppen az olyan katasztrófa-helyzeteket szimulálják, amelyeknél megszűnik a modern kommunikáció. Ilyen helyzeteket élesben egyébként annak idején egyebek mellett Romániában és a lengyelországi árvíznél is „áthidaltak” rádióikkal. 

Két nap alatt minden összeomlott

A földrengést és cunamit kísérő híreket aggodalommal figyelte Honma Kazuo, a BFC Siófok NB I-es futballcsapatának japán csatára az elmúlt napokban. Szerencsére neki sikerült kapcsolatot teremtenie Japánban élő szeretteivel. Elmondta: megdöbbentette, hogy két nap alatt szinte minden összeomlott a hazájában. Amikor teheti, az internet előtt ül és figyeli a Japánból érkező híreket. Édesanyja és húga a tragédia idején Tokióban volt. Honma Kazuo órákon át aggódott miattuk mire kiderült, hogy nem esett bajuk.

A katasztrófa után nem utaztak haza, a biztonság kedvéért a testvére munkahelyén aludtak. Másnap a házukat épségben találták. A siófoki labdarúgó édesapja hajón dolgozott; Sikoku szigeténél megúszták a természeti csapást. Bár megkérdezték Honmától a balatoni klub vezetői, hogy a történtek után vállalni tudja-e a játékot a múlt hétvégi, Kaposvár elleni megyei derbin, a csatár igent mondott. A szezon befejezéséig nem, csak utána repül haza a családjához.

SONLINE.hu