Nem mindenki állít ma sem fenyőfát, de egy szép adventi koszorú vagy akár csupán egy kicsi, ám feldíszített fenyőág is bearanyozhatja az ünnepet. Szebbé teszi a várakozást és magát a karácsonyt is. A vágott fenyőfáknál nagyon nagy különbségeket találunk a tűlevél hullásával kapcsolatban. Ez összefügg a fa kiszáradásával. Nagyon fontos, hogy frissen vágott fát vegyünk. Nagyon fontos a fában lévő víz megőrzése. Érdemes vizes lepedőbe csavarni a megvásárolt fát, hogy minél kevesebb vizet párologtassanak el az örökzöld tűlevelek. A fát vízbe is állíthatjuk, de tudnunk kell, hogy a kivágott fa csak nagyon kevés vizet tud már felvenni.

A lucfenyő (Picea abies) korábban egyeduralkodó volt. Gyantájának hatóanyaga reumára, rándulásokra, ficamokra és ízületi fájdalmakra egyaránt jótékony hatással van. Ágai kedveltek a virágkötészetben is, mert nagyon finom fenyőillattal ajándékoznak meg. Sajnos karácsonyfaként tűlevelei nagyon hamar lehullnak, amikor a fa száradni kezd.

Az ezüstfenyő (Picea pungens) őshazája Észak-Amerika, a Sziklás-hegység. A növényt oltással szaporítják, mert csak ekkor őrzi meg a fajta azonosan csodálatos ezüstös levélszínét. Karácsonyfaként nagyon mutatós és kedvelt, leveleit később hullajtja le, mint a lucfenyő, viszont jóval drágább.

A kaukázusi jegenyefenyő vagy Nordmann fenyő (Abies nordmanniana) nagyon divatos lett, szinte státusszimbólum. A növény neve nem Normandiára utal, így a „normann” vagy „normandiai” elnevezés nem helyes. Nevét leírójáról, Alexander Nordmann finn botanikusról kapta. Őshazája a Kaukázus. A levelek csillogó sötétzöldek, alul fehér csíkkal, megdörzsölve kellemes gyümölcsös, narancsos illatúak. Termése hengeres alakú toboztermés. Szép koronája, fényes levelei és tűleveleinek megtartása miatt az egyik divatos karácsonyfa, de meglehetősen drága.

A duglászfenyő nevét Douglas skót botanikusról kapta, aki Kanadában fedezte fel a fajt. Tudományos neve: Pseudotsuga menziesii. Lapos tűlevelei puha tapintásúak. A levél fonákán két fehér csík található. A levelek dörzsölve narancsillatúak. A mészszegény talajt kedveli. Karácsonyfának nagyon alkalmas, mert leveleit nem hullajtja le. Ritkábban kapható.

A vágott fenyő mellett egyre jobban előretör a gyökérlabdás fenyő. Ennek előnye, hogy a fa él, és ha túléli az ünnepet, akkor kiültethető a kertbe. Nagyon fontos ezért, hogy valódi gyökeres fenyőt vegyünk! Ezeket a faiskolai árudákban találjuk meg nagy biztonsággal. Sajnos lélektelen emberek „álgyökeres” fákat is árusítanak, amelyek nem tudnak megeredni, mert brutálisan vágták el a gyökérzetét. A fenyőnek ugyanis nincs hajszálgyökérrendszere, hanem egy gomba-gyökér kapcsolat helyettesíti a klasszikus felszívó zónát. Ha ezt a kitermelésnél megsértik, akkor a fenyő életben maradási esélye rohamosan csökken, mert ez a gomba-fenyő kapcsolat csak nagyon nehezen regenerálódik. „Zacskós” fenyőt ezért ne vegyünk! Ha a föld „lötyög” a zacskóban vagy a cserépben, jutazsákban, azt se vegyük meg! Csak a tömör földlabdás fenyővel van esélyünk a túlélésre. A gyökeres fenyő tehát élőlény! Ezért innivalóval folyamatosan el kell látni, hogy életben maradjon, nehogy kiszáradjon! Csak az utolsó pillanatban vigyük be a szobába, és szilveszter napja előtt vigyük ki, legalább egy fűtetlen szobába vagy a folyosóra. Olyan cserépbe állítsuk, amelynek az alján van vízkivezető lyuk. Ha nincs, akkor a túlöntözés miatt a gyökér megfulladhat, és a fenyő elpusztul. Ha fagymentes a január, akkor már a végleges helyére is kiültethetjük a kertbe. Célszerű az ültetőgödröt előre kiásni, még a fagymentes időszakban. Persze, ha nem tudtunk dönteni, akkor még mindig maradt egy lehetőség, vehetünk szobánkba az egyre tökéletesebben kivitelezett műanyag karácsonyfákból...