A vizekben, forrásokban gazdag vidéken a régészeti leletek és az írott források egyaránt 11. századi település és bencés apátság meglétét bizonyítják.
A két települési egység: Thota, Thata birtokközpontjaként épült fel jelenlegi helyén a vár első épülete a 14. század második felében.
A Vár 1397-től királyi birtok, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte fénykorát mint nyaraló-kastély. Mátyás uralkodása alatt a várat Bonfini az általa ismert itáliai vízi várakhoz hasonlónak írt le, a zöldmázas lovagalakos kályha hűen idézi az épület virágkorának szépségét.
A török hódoltság alatt - a 16. századtól - Tatát megpróbálták a Győr védelmét biztosító végvári rendszerbe illeszteni. 1568 után megépült az olasz bástyás vár, igazi erődítménnyé azonban nem vált, s többször cserélt gazdát a harcok során. 1727-ben a tatai uradalmat az Esterházy család ifjabb, fraknói grófi ágának kiemelkedő személyisége, gróf Eszterházy József országbíró (1682-1748) vásárolta meg. Az uradalmi építőmester, Fellner Jakab (1722-1780) által 1755-ben épített bejáró a mai napig a Vár megközelítésének fő útvonala.

A várárok feletti híd és a török kori bejáró között található az ún. udvarbíró ház, a ius gladii-val (azaz főbenjáró perekben is ítélő hatalommal) bíró uradalom börtöncelláival, valamint a 19. század elején a raboknak épült kápolnával.
A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a vár épületében. Az 1912-ben alapított Piarista (Tatatóvárosi) Múzeum gyűjteményén kívül jelentős, főként bronzkori és római kori régészeti, természettudományi, helytörténeti, képző- és iparművészeti, valamint hazai és nemzetközi néprajzi anyagot őriz, többek között a tatai fajanszmanufaktúra emlékeit.
A Vár 13 termében állandó kiállítás látható a római kortól a 19. századig felölelve Tata és környéke történetét, két teremben pedig időszaki kiállítások bemutatására nyílik lehetőség.
A Vár a város hagyományos vendéglátó arculatának részét képezi, hangulatos termei állandó és időszaki kiállításoknak, és az ezekhez kapcsolódó rendezvényeknek ad teret.
A Várban havonta több alkalommal kerül sor olyan foglalkozásra, ahol az éppen aktuális tárlathoz illetve rendezvényhez kapcsolódóan a múzeum-pedagógusok gyakorlati foglalkozásokat tartanak. Nyár derekán kéthetes kézműves tábor várja az érdeklődőket. Minden év júniusában a várhoz tartozó Törökkori Bejáró virágkötészeti kiállításnak ad teret a Víz, Zene, virág Fesztivál keretén belül.
A kiemelt rendezvények közé tartozik a Tatai Patara, egy nagyszabású autentikus történelmi fesztivál, mely az 1597-es ostromnak állít emléket.
A Lovag terem hangulatos koncertek és gasztronómiai összejövetelek színhelye, a Törökkori Bejáróban pedig augusztusban barokk koncertek zajlanak.

Az időszaki kiállításokról és a rendezvényekről a múzeum honlapján találhatók további információk.

Főbb gyűjtemények:
- régészeti (főleg bronz- és római kori anyag),
- természettudományi (kiemelkedő a paleo- és archeobotanikai, ún. Skoflek-gyűjtemény),
- helytörténeti (elsősorban a tatai céhek története),
- képző- és iparművészeti (többek között a tatai fajanszmanufaktúra termékei),
- néprajzi (a tatai fazekasság emlékei mellett nívós óceániai, dél-amerikai anyag)

Állandó tárlatok:
Római kőtár, kiállítás és az ún. Római szoba
Középkori kőtár és kiállítás
Királyi vár és bencés monostor
Tata története a 18-19. században
A tatai céhek története
Főúri élet a 18. században
A tatai fazekasság

A Tatai Vármúzeum nyitva tartási ideje:
Téli nyitva tartás:
Hétfő, kedd: szünnap
Szerdától-péntekig: 10.00-14.00-ig
Szombat-vasárnap: 10.00-16.00-ig

Nyári nyitva tartás:
Hétfő: szünnap
Keddtől- vasárnapig: 10.00-18.00-ig

Megközelíthető:
Személyvonattal: a tatai vasútállomásról az 1-es autóbusszal a busz végállomásig kell közlekedni.
Személygépkocsival, busszal Budapest irányából:
- az M1-es autópályáról a busz végállomásig kell haladni majd jobbra kanyarodni
- a 100-as útról pedig a tatai körforgalomnál balra kell kanyarodni a Május 1 útra, majd a buszvégállomásnál ismét balra.

Kirandulastervezo.hu / Youtube.com