Elegendő megtakarítást sikerült elérnie az európai Galileo műholdas navigációs projektnek, aminek köszönhetően még 2014 előtt további hat műholddal bővítheti a flottáját.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint körülbelül 500 millió euró
maradt a "zsebében", amit beszerzésekre fordítva 24-re növelhetik a GPS
európai változatát kiszolgáló működő műholdak számát. Ez jelentős
teljesítmény növekedést jelent majd, egyben előre hozhatja a rendszer
befejezésének dátumát, csökkentve a további kiadásokat.
Antonio Tajani, az EB alelnöke, az európai űrprojekt felelőse a Paris
Air Show-nak otthont adó Le Bourget repülőtéren aláírta az utolsó két
ipari szerződést is, ami végre valóra válthatja Európa műholdas
navigációs vállalkozását. A szerződések összértéke 355 millió euró,
melyek közül a francia Thales Alenia Space 281 millió értékben a Galileo
időzítési és navigációs adatairól gondoskodik, biztosítva az átvitelhez
szükséges megfelelő formátumokat. A másik szerződést 73,5 millió euró
értékben az Astrium-UK nyerte el a műholdak karbantartására és megfelelő
pozicionálására.
A legnagyobb hír azonban Tajani megtakarításokról szóló bejelentése volt, a csúszások jellemezte Galileo kezdeményezést ugyanis folyamatosan kritizálják költségei miatt.
Az EU tagállamok már elkötelezték magukat 18 műhold 2014 végéig történő
pályára állítása mellett, amire 3,4 milliárd eurót különítettek el. Nem
rég azonban közölték velük, hogy ehhez még hozzá kellene csapni 1,9
milliárdot, hogy az évtized végéig 30 műholdra egészítsék ki flottát. Ez
utóbbi ellen több kormány is hevesen tiltakozott, élükön a britekkel,
annak ellenére, hogy több cégük is bőven kamatoztathat a kivitelezési
munkálatokból. Londont alighanem megnyugvással tölti el, hogy az EU-nak
végre sikerülni látszik a várható jövőbeli költségek megzabolázása.
A megtakarítások főként az ipar költségcsökkentési erőfeszítéseinek,
valamint a projekt erőforrás menedzselésében bekövetkezett
előrelépéseknek köszönhető. Az időzítés azonban kulcsfontosságú, a
műholdak beszerzésére még a következő EU költségvetés előtt sort kell
keríteni.
A már pályán lévő tesz műholdak után az első két működő Galileo műhold
októberben áll pályára egy orosz Szojuz rakétával, amit Európa
Francia-Guineában található űrkikötőjéből lőnek fel, majd 2012-ben újabb
pár követi. 14 műhold még összeszerelés alatt áll, az utolsó sorozat
várhatóan 2014 közepén készül el, ami azt jelenti, hogy 2015-ben a
tervezett 18 műhold mindegyike elfoglalhatja a helyét az űrben. Tajani
szerint a megtakarításoknak köszönhetően nem csupán tartani tudják a
gyártási ütemtervet, de elvileg fel is lehetne tornászni a műholdak
számát 24-re, amivel már szinte a Galileo teljes kapacitását
biztosíthatnák. A plusz űreszközöket vagy a fővállalkozóval, a német
OHB-Systemmel gyártatják le, vagy a tartalék szállítóként rendelkezésre
álló brit Astriummal, ami a németekkel párhuzamosan dolgozva készíthetné
el a műholdakat.
Mindehhez persze az is kell, hogy ne legyenek problémák a kilövésnél,
vagy maguknál a műholdaknál, miután pályára álltak. Ha ilyen jellegű
gondok adódnak, akkor igen gyorsan elolvad az újonnan talált
költségvetés, azonban ha minden Tajani tervei szerint zajlik, akkor 2015
végére, vagy 2016 elejére 24 műhold állhat a Galileo rendelkezésére. A
megtakarítások azt is jelentik, hogy az EU tagállamoknak kevesebbel kell
hozzájárulniuk a projekthez a következő költségvetési periódusban.
A Galileo jelentős mértékben fogja javítani az űrből érkező navigációs
jelek elérhetőségét és pontosságát. A tervek szerint a felhasználók
gyorsabban kapnak majd megbízhatóbb jeleket, és helyzetüket egyméteres
pontossággal meg tudják határozni. A GPS jelenleg csak pár méteres
pontossággal tud meghatározni egy adott helyet.
SG.HU