A hét elején a Nap az utóbbi négy év legerősebb kitörését produkálta, hatalmas plazmafelhőt lövellve a Föld felé.

A napvihar sugárzása percek alatt elérte bolygónkat, amit a töltéssel rendelkező részecskék hatalmas felhője követett. Ezek a koronai anyagkidobódások (CME-k) megközelítőleg 24 óra alatt érik el a Földet, látványos aurora borealisokat, északi fényeket produkálva a magasabb szélességi fokokon, sőt még az Egyesült Államok északi területein is.

Az X2,2 osztályba sorolt napkitörés, a tavaly kezdődött új napciklus első X osztályú jelensége volt, a ciklus elméletileg 2013-ban érheti el a csúcspontját. "2006. december 6 óta ez volt a legnagyobb kitörés, úgyhogy egy hosszú ciklusnak nézünk elébe" - mondta Phil Chamberlain, a kitörést észlelő NASA Napdinamikai Obszervatóriumának (SDO) projekt tudósa. "Több jel is utalt a közepes, vagy annál valamivel nagyobb (M osztály és valamivel felette - a szerk.) kitörések valószínűségére, azonban mindannyiunkat meglepett a hatalmas X osztályú jelenség"

Az X osztály a napkitörések legerősebbike, ezen kívül két alacsonyabb csoport van, a közepes, de még mindig erőteljes M, valamint a leggyengébb C. A magyar idő szerint kedd kora hajnalban bekövetkezett X2,2-es kitörés a jelenlegi, 24. napciklus legnagyobb kitörése volt. Az űridőjárást és az égbolt eseményeit nyomon követő Spaceweather.com weboldal szerint az elmúlt négy év legerősebb viharát észlelték. "Ez a 24. ciklus felerősödését jelzi" - nyilatkozott Chamberlain a SPACE.com-nak. "Az első X-kitörést észleltük, amit a ciklus csúcsa és az elkövetkező minimumhoz vezető 2-4 évben számos újabb fog követni"

A keddi X-kitörést február 13-án, vasárnap egy valamivel gyengébb M6,6-os előzte meg. Mindkét esemény a Nap egyazon területén, az 1158-as aktív régióban zajlott le. "Az AR 1158 a déli féltekén helyezkedik el, ami eddig aktivitásban alulmúlta az északit, most viszont átvette a vezetést a nagy kitörések terén" - olvasható a NASA tudósainak tájékoztatójában az SDO weboldalán.

Az X osztályú kitörések rendkívül magas ultraibolya- és röntgensugárzási dózisokkal áraszthatják el a Földet, amit a napszél juttat el hozzánk. Amikor a kitörés eléri a bolygót, a napszél elektronjai és protonjai reakcióba lépnek a Föld mágneses mezejével és elkezdenek a mágneses sarkok felé áramlani, geomágneses viharokat idézve elő a Föld mágneses mezejében. Ezek az ionszférában mozgó, változó mágneses terek elektromos áramot indukálnak az elektromos vezetőkben, különösen a hosszú távvezetékekben, csővezetékekben, telefonvonalakban, ahol olyan túlfeszültség és túláram léphet fel, ami sok esetben tönkreteheti a berendezéseket.

SG.HU