3,7-es erősségű földrengést észleltek Oroszlány mellett hétfő reggel. Ez már a nyolcadik olyan nap volt ebben az évben, amikor megmozdult a Föld Oroszlányban.

Január 29-én háromszor, január 30-án háromszor, január 31-én egyszer, február 5-én egyszer, február 16-án háromszor, február 23-án egyszer, és április 23-án egyszer rengett a Föld a Komárom-Esztergom megyei városnál, olvasható MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet Földrengésjelző Obszervatóriumának honlapján.

A január 29-i első, 4,7-es erősségű földrengés az utóbbi 25 év legerősebb földrengése volt Magyarországon. A későbbi oroszlányi földmozgások ennek az utórengései voltak, magyarázta az Indexnek Gráczer Zoltán, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet Földrengésjelző Obszervatóriumának tudományos munkatársa. Az utórengések hónapokon át tartanak, a hétfői földrengés határeset-féleség, nem zárható ki, hogy még ez is a január 29-i földrengés utórengése volt, tette hozzá.

Nem kifejezetten csak Oroszlányban, hanem a Berhida és Komárom közötti térségben gyakoriak a földrengések. Berhidán 1985-ben volt egy komolyabb földrengés, és Komáromban volt 1763-ban Magyarország történetének eddigi legsúlyosabb, 6,3-es erősségű földrengése. "A tudomány mai állása szerint nem tudjuk, hogy miért itt keletkeznek földrengések" – mondta Gráczer Zoltán.

Általánosságban annyit lehet elmondani, hogy a Föld felszínét litoszféralemezek alkotják, az európai és az afrikai lemez közelednek, és ezek közé vannak kisebb lemeztöredékek szorulva. A két lemez közeledő mozgása hatására az adriai mikrolemez elfordul és elmozdul, így nyomóerőt gyakorol a Kárpát-medence térségére nyugati irányból. Ez a fő oka a szakértő szerint a magyarországi földrengéseknek. Nemcsak azt nem lehet megmondani, hogy miért épp Oroszlányban volt ismét földrengés, hanem azt sem, hogy miért éppen most, jegyezte meg a szakértő. Csupán annyit lehet tudni, hogy halmozódik a feszültség a nyomóerő hatására, és amikor elér egy bizonyos szintet, akkor mozdulnak el a kőzetlemezek.

Index.hu