RSS feliratkozáshoz kattintson ide!
Paul Otlet, az internet ősatyja
Az 1868-ban született férfit sokan a dokumentáció, illetve az információtudomány alapító atyjaként tartják számon. Otlet több mint száz évvel az internet előtt már használta a világháló és a tudáshálózat fogalmakat, munkásságát ennek ellenére soha nem ismerték el kellőképpen.
Paul Otlet egyike a világ elfeledett technikai úttörőinek. 1868-ban született Belgiumban. Fő műve a Mundaneum
létrehozása, ami egy gigantikus tudástár. A munkában segítségére volt
Henri La Fontaine is. A Mundaneum katalóguskártyák millióira épül,
amelyek minden információt tartalmaznak a könyvekről és témák, régiók,
címszavak szerint csoportosítják a különböző műveket. A rendszer
ráadásul kereszthivatkozásokat is tartalmaz. A katalóguskártya-rendszer
1895 és 1930 között jött létre, A kártyák tárolására Otlet külön
bútorokat is készített. A gyűjteményből napjainkra 16 millió kártya
maradt meg.
A Mundaneumba évente 1500 levél vagy távirat érkezett, az ezekre adott
válaszokat kézzel keresték ki a munkatársak. Ez a munka akár heteket is
igénybe vehetett. Otlet egy olyan univerzális hálózat létrehozásáról
álmodott, amely lehetővé teszi a tudás korlátok nélküli terjesztését. A
könyvtáros gondolt a papírmentes adattovábbításra is, többek között az
audio-, telefonos és úgynevezett rádiótelefotográfiai adatátvitelt akart
megvalósítani. A Mundaneumot 1920-ban nyitották meg a nagyközönség
előtt. Az intézmény egyszerre volt múzeum, könyvtár, archívum és tudósok
találkozóhelye. Azonban 1934-ben be kellett zárni, mivel a belga
kormány a nem volt hajlandó tovább támogatni a projektet.
A Mundaneum sorsa az 1940-es években pecsételődött meg, amikor a
Belgiumot elfoglaló nácik felszámolták a gyűjteményt. A
felbecsülhetetlen értéket képviselő anyagok egy részét 1968-ban fedezte
fel újra W. Boyd Rayward amerikai kutató, aki tanulmányozni kezdte a
rendszert és egészen addig harcolt, amíg elérte, hogy a Mundaneum
1998-ban újra megnyithatta a kapuit.
A Mundaneum párját ritkító gyűjteményének jelenlegi gondozója Jaques Gillen szerint
sok tudós szemében Otlet az archiválási rendszerével már az 1900-as
évek elejére megalkotta a hipertext ősét, épen ezért nyugodtan
nevezhető az internet kigondolójának is. Egyedi koncepciókon dolgozott,
többek között multimédiás bútorokat épített az 1900-as évek elején. Ezek
a bútorok a kártyák tárolására szolgáló rekeszekkel, telefonokkal és
más kiegészítőkkel voltak ellátva. Emellett gyakorlatilag megalkotta a
Web 2.0 és a Wikipedia alapjait akkor, amikor még a távíró volt a
technika csúcsa.
A gyűjtemény részét képezte az újságok mellett számos poszter és több
mint 200 000 levelezőlap is. De mindez nem rémisztette meg Otletet,
inkább új megoldások kigondolására sarkallta. A hangok és a filmek
segítségével az információkat még gyorsabban, egyszerűbben és minél
távolabb akarta továbbítani. Ötleteit a 400 oldalas Traité de
documentation című könyvében gyűjtötte össze. A műben egy olyan
tudományos konferencia képét festette például, amelyet telefonon
keresztül bonyolítanak le, majd továbbgondolta azt, és rájött, hogy
ilyen alapon képeket is lehetne továbbítani. Szavai szerint így
született meg a rádiotelefotográfia. Az egyik esszéjében azt taglalta,
hogy a gramofonokat az elhangzott információk tárolására és
reprodukálására lehetne használni. Gillen említett más példát is:
"Nemrég megtaláltuk egy olyan leírását is, ami 1907-ből származik és ami
egy mobiltelefon működését mutatja be."
Otletet különösen a rádió nyűgözte le, mivel lehetővé tette, hogy az
információkat kábelek nélkül továbbítani lehessen, ugyanakkor a
tartalmak tetszőleges számú személyhez juthattak el. Egyik víziója
szerint hamarosan mindenki egy székben fog ülni és hozzáférhet majd az
aktuális világtudáshoz, emellett az emberek beszélgethetnek másokkal és
akár kórusban is énekelhetnek. Mindenről azonnal feljegyzés készülhet és
így jöhet létre a világ emlékezete, egy igazi másolat. Egy mechanikus,
kollektív agy.
Otlet 1944-ben halt meg, így nem élhette meg az internet megszületését.
Gillen jelenleg a méltatlanul elfeledett tudós munkásságának
digitalizálásán dolgozik, ez azonban nem egyszerű feladat. Ha elkészül,
akkor megvalósulhat Otlet álma: a gyűjteménye a világ tudásának részévé
válik. Papír nélkül és mindenki számára elérhetőként.
SG.HU